Mindenki, aki nézi a TVD-t, az tudja, hogy Damon melyik részben mondta ezt :D (én egy kicsit átformáltam a helyzetet ^^)

Egy kis pihe, Klamon. ;)

Csak nektek. :)

By: Lora-san


- Nem. - Mondta a fekete hajú vámpír ki tudja hányadszor a mai napon, majd hátat fordított a szeretőjének, és kényelmesen elhelyezkedett az ágyban.

- Ugyan már, Damon. - Jött a kissé nevető hang a mögüle, mire megrándult a szemöldöke.

- Nem.

- Miért? - simított végig a vállán a szőke hajú férfi, Damon pedig megborzongott.

- Mert nem akarom.

- Ne csináld ezt velem, édes Damon. - Kuncogott bele a fülébe Klaus, a másik vámpír pedig dühösen rápillantott.

- Ne édes Damonozz itt nekem...! - Vicsorgott, a hibrid pedig remekül szórakozott rajta.

- Miért? - kérdezte megint, majd az ajkai közé vette Damon egyik fülcimpáját. Majd miután egy kicsit megharapta és szopogatta, elengedte. - Pedig az előbb még nagyon is élvezted... Kérlek...

- Az az előbb volt. - Vörösödött el Damon, és próbálta elrejteni a zavarodottságát. - És nem. - Lökte el magától Klaust, aki lekanyarította az ajkait, és duzzogva nézett rá.

- Damon...

- Nem. Így is rohadtul fáj a seggem, szóval nem.

- De én...

- Akkor sem. És ne nézz ilyen kis farkas arccal, mert nem jön be.

- De hát... - kúszott közelebb a másikhoz a takaró alatt -, akarlak... - Súgta, majd elkezdte csókokkal behinteni a szeretője nyakát. - Szóval...

- Nem.

- De Damon...! - Nyafogott az eredeti, majd a kezeivel átkarolta a másik meztelen testét.

- Nem.

- Damon...!

- Nem.

- Damon.

- Nem...

- Damon...

- Nem, nem, nem, nem. Mondtam már, hogy nem? Úgy tűnik, hogy nem elégszer! - Kiáltott frusztráltan Klausra, és kikecmergett a másik ölelő karjai közül. Aztán gyorsan szembefordult a másikkal, és elővette a legszigorúbb pillantását.

A szőke hajú férfi szomorú arcot vágott, és újra megpróbálta átölelni a másikat. Damon egy ideig hadakozott, viszont az idősebb sokkalta erősebb volt nála. Ezért pár perc fészkelődés és lökdösődés után, a fekete hajú újra Klaus kezeiben volt. De Damon hiába is próbált ellenállni a szőkének, felnyögött, amikor az játékosan belemarkolt a fenekébe.

- Te...! - Szólt rá a másikra, de az nem reagált semmit, csak tovább simogatta.

- Na... Damon... - Suttogta az ajkaira Niklaus, az említett pedig próbált másra koncentrálni, mint a szeretője mély, búgó hangjára. - Kezdened kell valamit ezzel... - Kuncogott az eredeti, majd a csípőjét a másikénak dörgölte, és a fogaival közrefogta a vámpír ajkait.

Damon behunyta a szemeit, és felnyögött. Az ujjaival megkapaszkodott a vérfarkas vállaiban, és vággyal teli tekintettel nézett fel a másik kék szemeibe.

- Nnn..

- Na, Damon... - engedte el a vámpír ajkait Klaus -, még mindig nem? - kérdezte mosolyogva, a másik pedig csak vágott egy fintort, és átkarolta a szeretője nyakát.

- Na jó... - Sóhajtott fel vigyorogva, és engedte, hogy a szeretője újra leteperje.


Nos, ennyi. Remélem tetszett. :D

Hibákért, bocsi. :P